Nem bíznak orvosaikban az ukránok

Az ukránok 47 százaléka szerint romlott az állami egészségügyi szolgáltatások minősége az országban az elmúlt két év alatt, 71 százalékuk inkább rokonai, barátai tanácsa alapján kúrálja magát, semhogy orvoshoz forduljon - derült ki a Rejting nevű, tekintélyes ukrán közvélemény-kutatási csoport által egy hónapja végzett felmérésből, amelynek az eredményét hétfőn tették közzé.

Az ukrán kormányzat hozzálátott az egészségügy átfogó reformjához, ugyanakkor a készülő törvénytervezetekről egyelőre még kevés került napvilágra, és ellentmondóak a tervekről szóló sajtóbeszámolók is. A minap cáfolta például a kormányzat azt a korábban elterjedt hírt, hogy fizetőssé tennék a szülések levezetését és az utógondozást az ukrán állami kórházakban.

Az ukrán lakosságnak a felmérés tanúsága szerint lesújtó véleménye van az egészségügy jelenlegi helyzetéről. Ezt mutatja egyebek mellett az is, hogy a megkérdezettek 46 százaléka sportolók ajánlásaira hallgat, egyharmada pedig azt válaszolta, hogy papok és más, az egyház szolgálatában álló személyek egészségügyi és életviteli tanácsaiban bízik, míg 15 százalék  parafenomén képességekkel rendelkezőnek mondott emberekre vagy úgynevezett népi gyógyítókra bízza magát, tőlük remélve betegsége hatékony kezelését.

Ami az egészségügyi szolgáltatások fizetőssé tételét illeti, az ukránok 97 százaléka úgy gondolja, hogy az ellátásnak a betegek anyagi helyzetétől függetlennek kell lennie. Ugyanakkor 83 százalékuk egyetértene azzal, ha a vizsgálatok és kezelések költségének egy részét - legfeljebb harminc százalékát - a páciens fizetné, a többit továbbra is az állam. Ugyanakkor az ukránok jelentős többsége, mintegy 80 százaléka amellett van, hogy kapjon prioritást a kelet-ukrajnai, Kijev által terrorellenesnek nevezett művelet (ATO) veteránjai gyógykezelésének állami finanszírozása.

A megkérdezettek többsége - 51 százaléka - nem támogatja, hogy az egészségügyi alkalmazottak vállalkozókként dolgozzanak a jövőben. A felmérésben részt vevők 44 százaléka ellenezné, hogy az államnak joga legyen a kezelés támogatásának megvonására, ha valaki egészségtelen életvitele miatt betegedett meg. A közvélemény-kutatásban részt vevők 63 százaléka kész felajánlani szerveit átültetésre halála után, míg negyedük nem hajlandó erre. A felmérést a Rejting munkatársai július 26. és augusztus 2. között végezték, 1200 nagykorú ukrán állampolgárt kérdeztek meg személyes (face-to-face) interjúk formájában.